Till Anilla jelenleg PhD hallgató a Budapesti Corvinus Egyetemen, a kommunikációtudományon belül a fenntarthatósági és bolygóegészségügyi kommunikációra specializálódva. Ezt az irányt leginkább a Svédországban végzett mesterszakának köszönheti. 2 évig a Jönköpingi Egyetemre járt Sustainable Communication mesterre, ők voltak az első ilyen évfolyam, ami alatt a Students for Sustainable Action diákszervezetnek is az elnöke volt. Azóta is rendszeresen részt vesz ehhez kapcsolódó svédországi projektekben, kutatócsoportokban, de természetesen a legtöbbet Magyarországon dolgozik. Amíg Svédországban élt, igyekezett a platformjain beszámolni az ottani életről, utazásokról, túrázásokról. A legnagyobb kaland az északi-sarkköri Kungsleden túra volt, de több hasonló hosszú távú túrán is volt már Európában. Vele beszélgetünk a bolygó egészségéről, környezettudatosságról, fenntarthatóságról.

 - Hogyan és mikor jött a környezettudatos érdeklődés?

- Már a Corvinuson töltött éveim alatt is érdekelt, szakdolgozataimhoz és TDK dolgozataimhoz is igyekeztem ilyen témákat választani, például a növényi étrenddel és a fenntartható divattal kapcsolatos kommunikációt, illetve a magánéletemben is mindig törekedtem, törekszem egyre fenntarthatóbbá válni.

‍

‍

- Miben más vagy új a fenntarthatóság és bolygóegészség kommunikációja, retorikája, mint a korábbi környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció? Már 40 éve is volt környezetismeret óra általános iskolában, mi a különbség az akkor tanultak és a mostani cél között?

- A fenntarthatóságban és környezetvédelemben lassan, de biztosan megfigyelhető a paradigmaváltás, ami szakmai véleményem szerint szükséges is. A klímaváltozás kommunikációja általában fenyegetésre épül, a pusztuló, melegedő Föld van a középpontban. Ezt az embereknek nehéz elképzelni és feldolgozni is, ráadásul elég lassan történnek ezek a változások ahhoz, hogy úgy gondoljuk, nincs is olyan nagy baj. Szó szerint a homokba dugjuk a fejünket. Épp ezért fenyegető kommunikációval nehéz az embereket viselkedésváltozásra bírni. A klímaváltozás szó negatív kifejezésként él a fejünkben, pozitív dologért tenni pedig sokkal jobb és egyszerűbb, ezért érdemes a bolygó egészségéről kommunikálni a klímaváltozás helyett. Hiszen ki ne akarna jó levegőn, egészséges növényekkel körülvéve, egy tiszta bolygón élni? Ezzel máris hatékonyabban lehet az embereket viselkedésváltoztatásra bírni.

 - Minden ember a célcsoport, mégis, kik azok, akik fogékonyabbak a környezettudatosságra gyakorlati módon is. Kikhez szól a bolygóegészség kommunikáció? Hiszen a célcsoport maga is meghatározza a kommunikáció módját és stílusát.

- Életkortól függetlenül mondanám, hogy leginkább a rugalmas, reziliens embereket lehet elérni ezzel a típusú kommunikációval, akik készek változtatni a viselkedésükön. És bár azt mondom, hogy ez nem függ az életkortól, ezek mégis általában a fiatalok, vagy a fiatal kisgyermekes szülők, akik a saját bőrükön tapasztalják, hogy miért érdemes aktívan tenni a bolygó egészségéért.

‍- Lehet-e valamiféle sorrendet felállítani, hogy mi az a legkisebb változtatás, amivel a legnagyobb hatást érhetjük el, vagy mi az, ami már nagyobb erőfeszítés lehet mindenki részéről, de mindenképpen megéri? És vannak-e olyan népszerű dolgok, amik valójában nem segítenek, ha a nagy egészet nézzük? Szóval hol kezdje, hogy jól kezdje, aki szeretne a maga részéről változtatni?

- Szerintem az emberek az étkezésükkel vannak a legnagyobb hatással a bolygó egészségére, hiszen étkezni minden élő és egészséges ember szokott, remélhetőleg napi legalább háromszor. Érdemes minél inkább helyi, és minél inkább növényi ételeket fogyasztani, kifejezetten ajánlom a bolygóegészség étrendet (planetary health diet), ami minden kultúrához, helyszínhez alkalmazkodik, és elég rugalmas, nem túl végletes, őszintén gondolom, hogy szinte minden ember tudna eszerint étkezni. Emellett pedig az a második legfontosabb, hogy átgondoljuk, mire is van igazán szükségünk, akár termék vagy szolgáltatás, és ezeket tudatosabban vásároljuk, tudatosabban vegyük igénybe. Hogy mi olyan népszerű dolog, ami valójában nem segít? – ilyet konkrétan nem nagyon tudok mondani. Az viszont nem segít, ha mindig másra mutogatunk és másoktól várjuk a változást, anélkül, hogy mi is megtennénk, ami tőlünk telik.

- Ránézve a planetary health diet étrend piramisára, ez szinte a mediterrán diéta, ami évek óta az első a tudományosan ajánlott étrendek listáján. Elsősorban zöldség, gyümölcs, teljes gabonák, növényi olajak, nagyon kevés állati eredetű és még kevesebb cukor. Csak a keményítő tartalmú zöldségekkel (burgonya, hüvelyesek) szigorúbb. Ez utóbbinak mi az oka?

- Igen, a két étrend nagyon hasonló, és én is úgy tudom, hogy a mediterrán étrend régóta szerepel a hosszú élet titkai között. Bevallom, nem tudom pontosan, hogy a keményítő tartalmú zöldségek miért szerepelnek kevesebbszer, de azt sejtem, hogy a növények vízigényével vagy a biodiverzitásra való hatásukkal lehet kapcsolatos. Azt mindenképpen érdemes észben tartani, hogy az étrendet mindig az adott földrajzi helyszínhez és a kultúrához fontos alakítani, így ha valakinek ezek a zöldségek könnyebben elérhetők, rugalmasan kezelném és fogyasztanám is őket.

‍

‍

- Te vegán vagy, aminek a "jól csinálása" is tudást igényel, hogy minden vitaminhoz és tápanyaghoz hozzájuss.

- Igen, én idén augusztusban ünneplem az 5. vegán évfordulómat. Azt gondolom, minden egészséges étrend "jól csinálása" tudást igényel, a vegánsággal kapcsolatban pedig ez azért került előtérbe, mert jelenleg eltér a társadalmi normánktól. De igazából megkérdőjelezhetnénk mindenkit, aki eszik, hogy mennyire tudatosan figyel a tápanyagbevitelére – és ezt jó dolognak tartanám, mert valószínűleg egy tudatosabban étkező társadalom lenne az eredménye. Annak, aki a vegánság iránt érdeklődik, a saját példámból azt javaslom, álljon át fokozatosan, így az őt megkérdőjelező családtagok, barátok és ismerősök is fel tudnak készülni. Sokan mondják, hogy a vegánságban nem az étkezés a nehéz, hanem a folyamatos magyarázkodás, érvelés, amit nyújtani kell az embereknek. De a vegánság egyre elfogadottabb, így remélem, hogy ez a része is hamarosan könnyebb lesz. Az étkezés, vásárlás, étterembe járás pedig egy néhány hetes-hónapos gyakorlattal már egyáltalán nem problémás egy kezdő vegánnak sem, csak bele kell jönni.

 "Érdemes egészséges, környezetbarát megoldásokat tanulni és alkalmazni, mert nagyon sokat fog számítani a jövőben a rugalmasság"

‍- A klímaváltozáshoz számos olyan probléma hozzájárul, amin egyéni szinten nem tudunk változtatni. A vízszennyezés, erdőirtás, túlhalászás pl. olyan problémák, amik ipari méretűek, magasabb szintű döntés szükséges a változáshoz. Mit tehetünk itt azon kívül, hogy minél többen hallatjuk a hangunkat és ezzel talán nyomást gyakorlunk a döntéshozókra?

- Ez egy nagyon fontos felvetés, amiről azt gondolom, hogy ennek nem szabad elhatalmasodnia a mindennapok felett, mert a mai világban nagy motivációvesztést okozhat. Én is tudom, hogy egy rossz politikai döntés teljes egészében felülírhatja például azt a károsanyag-kibocsátást, amit én 5 év vegánságával megspóroltam a Földnek. Épp ezért igyekszem tudatosan keresni a jó híreket, jó döntéseket, és azt javaslom, hogy a saját lelkiismeretünket helyezzük ilyenkor előtérbe, hogy elmondhassuk, a lehetőségeinkhez mérten a legtöbbet tettük meg. Akinek pedig a lehetőségei megengedik, érdemes olyan hivatást, hobbit választania, amivel magát is motiváltan, és a társait is inspirálva tudja tartani. Itt is érdemes megtalálni az egyensúlyt: tenni a bolygóért, de nem rágörcsölni, és megélni a saját sikereinket is ezzel kapcsolatban. A helyzet az, hogy a globális felmelegedés másfél fok alatt tartása szinte lehetetlen ezen a ponton. Ettől még érdemes egészséges, környezetbarát megoldásokat tanulni és alkalmazni, mert nagyon sokat fog számítani a jövőben a rugalmasság és a reziliencia. Nem a klímaváltozás ellen kell harcolni, hanem a bolygó egészségéért kell tenni, bármit is jelentsen majd ez egy adott ponton a közeli és távoli jövőben.

- A "nagyon sokat fog számítani a jövőben a rugalmasság" sokak számára fenyegetőbb gondolat, mint maga az ok, amiért erre szükség lesz. Lehet már tudni ebben a szakaszban, hogy pontosan milyen téren kell majd rugalmasnak lennünk?

- Egy változó világban élünk, ami sok embert megrémít, okkal. Ráadásul az szinte minden emberben megvan, hogy a saját gyermek- és fiatalkorára nosztalgiával tekint vissza, és azt gondolja, hogy "régen minden jobb volt" - ezt már az ókori görögöknél is megfigyelték. Mégis, most kifejezetten nyitottan kell állnunk ahhoz, hogy ami ma egyértelmű, az jövőre lehet, hogy nem lesz az, nem így lesz, és ez kihatással lesz a mindennapjainkra. Ez a koronavírus alatt is megmutatkozott. Olyan dolgok váltak gyorsan a mindennapi rutinunk részévé, amit néhány hónappal a járvány kirobbanása előtt nem is ismertünk, még szavaink sem voltak rá. Bár vannak, akik a mai napig sopánkodnak ezek miatt és mindenféle magyarázatokkal és hibáztatással ellenállnak, azt látom, hogy az emberek jelentős része a kezdeti sokk után alkalmazkodott, igyekezett megtalálni a helyét az új rutinokban és élni tovább az életét. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek szörnyű személyes veszteségek. Valahogy így tudnám leírni a klímaváltozással járó változásokat is, amelyek valószínűleg sok-sok embernek okoznak nemcsak kényelmetlenséget, de fájdalmat is. Mégis társadalomként csak úgy tudunk együtt élni, ha igyekszünk rugalmasak lenni, és elfogadni, hogy a jelenlegi élethelyzetünk nincs kőbe vésve, nyitottan fogadjuk és keressük az új megoldásokat az új problémákra.   

"Ha az emberek csak azokról a dolgokról mondanának le, amiről egyébként nem fáj lemondaniuk, máris egy jobb világban élnénk"

‍- Örülök, hogy említetted az egyensúlyt, ugyanis gyakran látni a közösségi médiában szélsőségeket a témában, amitől sokan szoronganak. Nem pusztán a jövőtől, a gyerekeik jövőjétől való félelem miatt, hanem azért is, mert rosszul érzik magukat attól, ha mondjuk fiatal dolgozó felnőttként vágynak valamire, amire nem kéne környezettudatos emberként. Teljesen hétköznapi dolgokra gondolok, pl. új ruhákra, még egy cipőre, utazásra, dolgokra, amikre eddig nem volt lehetőségük. Hol van a mentálisan is egészséges egyensúly? 

‍

‍

- Azt gondolom, hogy ha az emberek csak azokról a dolgokról mondanának le, amiről egyébként nem fáj lemondaniuk, máris egy jobb világban élnénk. Ha valakinek minden álma egyszer egy tengerjáróval utazni, akkor tegye meg. Lehet, hogy ugyanennek az embernek nem fáj például használt ruhát venni az új fast fashion darabok helyett, ott nagyon szívesen változtat. Hiszek abban, hogy a legtöbb ember örömmel tesz a környezet érdekében, csak gyakran nem is értesül a problémákról érdemben. Én 22 éves koromig nem azért fogyasztottam tejtermékeket, mert ne érdekelt volna az ezzel járó probléma, vagy nehezemre esett volna lemondani róla, hanem egyszerűen soha nem is hallottam róla semmit. Természetesen olyan is van, hogy ugyanez a probléma másnak nem annyira fontos, viszont egy másik téma teljesen szíven üti, és azt mondja, ehhez ő nem akar hozzájárulni, megváltoztatja a viselkedését, a szokásait. Úgyhogy összeségében azt mondom, ne ostorozzuk magunkat, de igyekezzünk informálódni az általunk használt termékek, szolgáltatások hátteréről, és ha indokoltnak érezzük és van lehetőségünk, akkor változtassunk.

"Ne ostorozzuk magunkat, de igyekezzünk informálódni az általunk használt termékek, szolgáltatások hátteréről, és ha indokoltnak érezzük és van lehetőségünk, akkor változtassunk"

‍- Hogyan találhatjuk meg azt a hangot és stílust, amivel eredményes aktiviták lehetünk? Hogy ne legyen kioktató, rosszalló vagy éppen képmutató, amit másoktól kérünk?

‍- Hosszú távon szerintem nem meggyőzni, hanem inspirálni érdemes. Az emberek gyakran úgy gondolják – szerintem teljesen jogosan –, hogy majd ők tudják, mi a jó nekik, a családjuknak, a kertjüknek, stb. De az ember alapvetően kíváncsi is, örül az új és érdekes megoldásoknak, és ha van lehetősége, alkalmazza azokat. Őszintén hiszem, hogy ha az edukációra fókuszálunk, ha jó szándékkal világítunk rá a problémákra és mutatunk megoldásokat, akkor ezek legalább el fogják gondolkodtatni az embereket, és lehet, hogy nem rögtön, hanem hetekkel, hónapokkal, vagy akár évekkel később, de változtatni fognak. Fontos, hogy belülről jöjjön ez a változtatás, saját okokkal, mert csak akkor fenntartható. 

 - Valós probléma a gyermekvállalástól való félelem a klímakatasztrófa miatt. Ezzel együtt a túlnépesedés is, ami a gyökere az összes környezeti túlterhelésnek. Természetesen ez a legszemélyesebb kérdés és döntés mindenki számára, mégis érdekel, hogy mint szakember, mit gondolsz erről. Valóban jobban tesszük, ha nem szülünk gyerekeket erre a világra?

- Ahogy a kérdésben is említetted, ez egy elképesztően személyes kérdés, ami csak az adott személyre, vagy mondhatjuk a párra tartozik. Szerintem érdemes észben tartani, hogy a túlnépesedés egy létező jelenség, de valójában azt tartom a legfontosabbnak, hogy az emberek saját döntésükből, az életüknek és vágyaiknak megfelelően vállaljanak vagy ne vállaljanak gyermeket, nem gondolom, hogy ebbe bárkinek, beleértve a rokonokat, ismerősöket és kormányokat, bele kellene szólnia. Egy ideális világban az embereknek megvan a lehetőségük, hátterük és joguk a saját családjukat úgy formálni, hogy abban mindenki biztonságban és szeretetben éljen.

 - Bármilyen területről is legyen szó, a bio, eco, fenntartható, környezettudatos, organic, zero waste, újrahasznosított... mindig lényegesen drágább, mint a hagyományos módon készült termékek, így az emberek többsége, még ha nyitott is lenne rá, nem teheti meg, hogy átálljon ezekre. Elképzelhető hosszú távon, hogy ez valahogy megforduljon, anyagilag is vonzóbbá váljon az egészségesebb választás?

- Azt is fontos észben tartani, hogy némelyik olcsóbb, komoly környezeti és emberi károkat okozó termék pedig indokolatlanul olcsó. Hiszen hogyan lehet egy kávé árával megegyező ruhadarabot venni úgy jó szívvel, hogy tudom, annak a készítője megalázó fizetést kap a világ másik végén, amiből enni is alig tud? Szerintem ezt igazából senki nem akarja. Tényleg nehéz elképzelnünk, hogy az olcsó termékek dömpingje azért lehetséges, mert valaki más ezért más formában fizet meg? Vagy ő nem kapott megfelelő fizetést, vagy a környezetre volt olyan rossz hatással, amit szintén az emberiség fog később megfizetni. Valahol az olcsó termékek gyanússá kell, hogy váljanak, hogy miért is annyira olcsók. Természetesen nem a mélyszegénységben élőktől várható el, hogy ezentúl csak a magyar kisvállalkozások dizájner organikus pamutból készült ruhadarabjait vásárolják. De a többmilliós budgettel rendelkező vállalkozástól elvárható, hogy a 100. céges pólót (ami egyébként is a szekrény alján végzi mindenkinél, mert csak egy fotózásra vettük fel), lehetőleg ne a világ másik felén élő készítő kihasználásával vásárolja meg olcsón, hanem vagy egy jobb körülményeket biztosító áron, vagy akár egyáltalán ne vásárolja meg. De ez csak egy példa, természetesen mindenkinek a saját anyagi körülményeihez mérten kell gazdálkodnia ezekkel, de mindig érdemes végiggondolni, hogy ha egy termék gyanúsan olcsó, akkor vajon hol fizetjük meg társadalomként ennek az árát.

 - Hol jelentkezhetnek önkéntes munkákra azok, akik szeretnének aktívan részt venni bármilyen közösségi munkában? Szemétszedés, víztisztítás, felvilágosítás... nem is tudom pontosan, hogy milyen lehetőségek vannak.

- Gyakran ilyenekre nem kell jelentkezni, ha az ember igazán szeretne szemetet szedni, akkor néhány barátjával is összeállhat. Azt gondolom akkor segítünk a legtöbbet, ha a saját környezetünkben segítünk ilyen jellegű önkéntes munkákkal, tehát az adott faluban, városban, kerületben érdemes az ilyen szerveződéseket felfedezni, vagy akár elindítani.

‍- Kutatásodban olyan kommunikációs módszereket próbálsz feltárni és elemezni, amelyek hosszantartó környezetbarát viselkedésváltozásra inspirálják az embereket. Ebből kiindulva az értékrendeddel megegyező cégeknek tanácsadással is foglalkozol, etikus és bolygóbarát márkáknak segítesz. Konkrétan miben? 

- Ez a projektem a közelmúltban indult, és akár a cégalapítás kezdetén indokolt általános kommunikációs, szöveggel és grafikai munkákkal kapcsolatos feladatokban, vagy akár a konkrét környezetet segítő projektek megfelelő kommunikációjával kapcsolatban tudok segíteni. Egyelőre babacipőben jár, de már néhány cégnek segítettem abban, hogyan tudják meghatározni a célközönségüket, őket hol tudják elérni, milyen szavakat és színeket érdemes használni, mit érdemes a honlapon kommunikálni, stb.

‍

‍

 - A közösségi médiában is kértem a követőimet, hogy kérdezzenek tőled valamit, de már magát a "bolygóegészség" szót sem tudták értelmezni, mert hát a bolygó köszöni szépen jól van, akkor is, ha nincs rajta ember. Te hogyan foglalnád össze, milyen egy egészséges bolygó?

- Definíciója szerint a bolygóegészség az emberi civilizáció egészsége és a természeti rendszerek állapota, amelytől függ. Tulajdonképpen az emberek, állatok, növények, és úgy általában a Föld minden ökoszisztémájának az egészségét és jólétét takarja. Azt szerintem kimondhatjuk, hogy az emberiségnek valószínűleg nem célja, hogy a saját kipusztulását szorgalmazza, úgyhogy mindig megmosolygom az olyan hozzászólásokat, amikor az ember kihalása a megoldás. Ez elméletben lehet hogy működne, de amiért valójában tudunk tenni, az az, hogy a környezetünkkel való szimbiózisra törekszünk.

 - Amennyire én látom, a szakemberek üzenete leginkább a MOST. Most kell tennünk, most még tudunk mit tenni, most még jobbá tehetjük (megfordíthatjuk?) a helyzetet. Egyetértesz ezzel?

- Őszintén én a megfordítást nem tartom életszerűnek, de ez nem úgy megy, hogy beindulnak a klíma-visszacsatolási hurkok, és akkor onnantól kezdve mindegy, akár le is ugorhatunk egy hídról – csak hogy kicsit én is végletekben szemléltessem a klímaváltozás kommunikációjának végletességét. Tehát azt gondolom, hogy a saját körülményeinkhez mérten mindig dolgozhatunk egy egészségesebb és élhetőbb világért, nem érdemes úgy gondolkodni, hogy ha másfél fok alatt már úgysem tudjuk tartani a globális felmelegedés mértékét, akkor minek is tegyünk bármit. Minden változás és változtatás számít, amire nekünk van lehetőségünk és hatásunk, és természetesen minél előbb, annál jobb.

Borító fotó: jchizhe / Adobe Stock

‍

Kapcsolódó bejegyzés: Miért nincsenek filmek és sorozatok a klímaváltozásról?

‍