A Finn Nemzeti Könyvtár (finnül: Kansalliskirjasto, svédül: Nationalbiblioteket) Finnország legnagyobb és legrégebbi tudományos könyvtára, legjelentősebb kutatókönyvtára. A Helsinki Egyetem egyik legnagyobb különálló intézménye is, amely a nemzeti kiadói örökség, valamint az egyedi gyűjtemények megőrzéséért, leírásáért és hozzáférhetővé tételéért felelős. Összefoglalva, a Nemzeti Könyvtár feladata a finn kulturális örökség megőrzése.

A könyvtár a világ egyik legnagyobb Orosz Birodalomban kiadott könyvgyűjteményének ad otthont

‍

‍

A finn törvények értelmében a Nemzeti Könyvtár kötelező letéti könyvtár, így megkapja a Finnországban előállított vagy terjesztésre szánt nyomtatványok másolatait, valamint a filmek kivételével az audiovizuális anyagokat. Ezeket a példányokat a könyvtár szelektálja a saját nemzeti gyűjteményébe és öt másik egyetemi könyvtár tartalék gyűjteményébe. Kötelesek az interneten közzétett anyagokat is összegyűjteni és megőrizni a Finn Web Archívumban. A Nemzeti Könyvtár a finn könyvtári ágazat nemzeti szolgáltató és fejlesztő intézményeként is működik, elősegíti a hazai és nemzetközi együttműködést a könyvtári ágazatban.

Az 1827-es tűzvészben az addigra 30 ezer kötet szinte teljesen odaveszett

Bármely Finnországban élő személy regisztrálhat a Nemzeti Könyvtárba felhasználóként és kölcsönözhet könyvtári anyagot vagy használhatja az épületen belül.  A könyvtárkomplexum legrégebbi része, Carl Ludvig Engel terve, 1844-ből származik. Az újabb bővítmény, Gustaf Nyström építész tervei alapján 1906-ban készült el.

‍

‍

A gyűjtemény nagy részét ennek ellenére egy sziklába fúrt könyvbarlangban, egy földalatti 57 600 köbméteres bunkerben tárolják 18 méterrel a könyvtár alatt. A Nemzeti Könyvtár főépülete a Szenátus tér és a Helsinki Egyetem főépülete mellett, az épület bejárata az Unioninkatu mentén, a katedrális bejáratával szemben található. 2017-ben a Nemzeti Könyvtár gyűjteményében 3 millió könyv és 3 millió egyéb kiadvány szerepelt, a könyvtár pedig hozzávetőleg 2,2 millió oldalnyi nemzeti anyagot digitalizált az év során. 2018-ban a webgyűjteménynek több mint 19 millió oldala volt, ebből 7 millió volt magazin, közel 10 millió oldal pedig újság, összesen 814 millió fájllal.

Bár a könyvtár az 1640-es alapításakor jelentős könyvadományt kapott, ami a 18. század elejére szépen gyarapodott, az 1827-es tűzvészben az addigra 30 ezer kötet szinte teljesen odaveszett, csak 800 darabot tudtak megmenteni. A Nemzeti Könyvtár főépületében a 2010-es évek elején jelentős felújítások történtek. A homlokzat festése 2012 nyarán fejeződött be, 2013 augusztusában pedig nagyszabású felújítás indult a helyiségek funkcionalitásának és megközelíthetőségének javítása, valamint az épülettechnika felújítása érdekében. A javítások idejére a gyűjtemények ideiglenes helyiségekbe kerültek, de a könyvtár a megszokott módon működött. A felújításokat előzetesen nagy kihívásnak minősítették, mivel az épület már sok tekintetben nem felelt meg Engel eredeti rajzainak.

A munkálatok 2015 végén fejeződtek be, a Nemzeti Könyvtár 2016. március 1-jén nyilvános rendezvénnyel ünnepelte megnyitását. A belső térben történt változtatások között szerepelt az olvasótermek eredeti nyílászáróinak és fapadlóinak helyreállítása, valamint a folyosók mennyezetfestményeinek rekonstrukciója. Emellett megújultak a bútorok és az alagsorban ruhatárak is épültek. A szerkezetek, bútorok és felületek megőrzése hagyományos kézműves technikát, valamint az épület különböző építési fázisainak részletes háttértanulmányát igényelte. Engel eredeti elképzelése mellett a különböző korok rétegeinek tiszteletben tartása és a modern épülettechnika szabta követelmények is megvalósultak.

‍

‍

‍

Nézzétek meg, hogyan zajlik a digitalizálás

‍

‍

‍

Borító és belső fotók: Subodh

Külső fotó: Jenifoto / Adobe Stock