Létezik egy Svédországról szóló magyar nyelvű online magazin, a Lagom Neked, aminek alapító-főszerkesztőjét, Polgár Ágnest kérdeztük az északi kötődéséről, a magazinjáról, illetve úgy általában a svédekről.

“Svédországban él a családom egyik fele, több mint 30 éve. Az édesapám, a felesége, és a testvérem, akinek a párja svéd. Van két unokahúgom is. Bár nagy a távolság köztünk, azért igyekszünk naprakészek lenni egymásból. A svéd nyelvet első perctől tanulom, mégis nehezen megy nekem, mert diszlexiás vagyok, inkább értem, mintsem jól beszélem. De ez sem gond, mindig megértjük egymást, keverve a magyart, a svédet és az angolt. Svédország 14 éves korom óta jelenti nekem egyszerre a nyaralást és a családlátogatást. De ennek hátterében az is benne van, hogy néha muszáj odautaznom, hogy feltöltődjem a svéd mentalitással, kultúrával. Volt olyan év, amikor háromszor utaztam, és olyan időszak is, amikor csak sokévente jutottam el, vagy a családom utazott ide, ezért nem én mentem. Az első utazásomkor pont Svédországban lettem 14 éves, igazi kultúrsokkot jelentett a rendszerváltás idején megismerni az országot. Rengeteg élményem lett azóta, de a Lagom Neked Magazin elindítása nem emiatt történt, nem ezeket akartam megírni, bár kétségtelenül közük van hozzá. Sokkal inkább kinőtte magát a lagom életérzés és filozófia kommunikációja azt a keretet, amiből indult.

Újságíró vagyok, mindig is visszatérő témám volt Svédország. Öt éve indítottam el a Szoknya és Nadrág Magazint, amiben szintén újra és újra előkerült valami svéd vonatkozás. Egy közös ötletelés során merült fel Mucsi Boglárkában – akinek mindkét magazin köszönheti a grafikai megjelenését, és időnként írásai is megjelennek nálunk –, hogy mi lenne, ha ezt a sokéves svédországi tapasztalatomat kamatoztatnánk valahogy. Ő mondta ki először, hogy írjak erről. Így született meg egy négy évszakhoz kötődő könyvem a “Lagom. Ami mindig velem van” címmel, és a Lagom Bingó játékunk.

‍

Karóczkai-Müllner Helgával már 15 éve barátnők és munkatársak vagyunk. A 24 ÓRA Komárom-Esztergom megyei napilapnál, a kemma.hu-nál dolgoztunk együtt, a barátságunk is ott indult egy asztalra kirakott svéd szótár körül, amikor megtudtuk egymásról, hogy mindkettőnket érdekli a svéd kultúra, a nyelv. A magazinba most még csak ketten írtunk, de nagyon sok segítséget kapunk hozzá a rokonaimtól, az édesapám feleségétől, és másoktól, akiket például a svéd nyelv tanulása alatt, vagy az Instagram követőink közül ismertünk meg és szintén kötődnek az északi országokhoz. Ehhez teljesen új információ, hogy Heliről nemrég kiderült, svéd felmenői vannak, 51 százalékban svéd vér folyik az ereiben. Mindig is vonzódott Svédországhoz, már egészen a gyerekkorától, a Nils Holgersson az egyik kedvence.

Miért írunk a Lagomról? Mert szerintünk a magyar embert általában érdekli az, hogyan tudna jobban, kényelmesebben, szebben, nívósabban élni. Ha ehhez talál olyan, számára könnyen beépíthető megoldást, ami akár egy másik kultúrából érkezik, akkor lényegtelen, hogy az északi vagy más nemzetiség kultúrája. Ahogyan elterjedt Magyarországon a japán Marie Kondo rendszerezése, vagy a dán hygge boldogság filozófia, ugyanúgy lehet a svéd lagom életfilozófia is érdekes. A visszajelzésekből úgy látjuk, ha mindehhez mi mélyebbre ásunk, és mesélünk a tradicionális svéd kultúráról, a hagyományaikról, a történelmükről magazin szinten, akkor az érdekli az embereket, hiszen Svédország jóval több az olyan ismert dolgoknál, mint a lakberendezés vagy a húsgolyó. Van más is, ami svéd. Vagy nem feltétlenül svéd, csak más, mint a miénk, de olyan, amivel könnyen azonosulhatunk.

Míg a svédek a mindennapjaikat a lagom „törvényei” szerint élik, azaz mindenből csak a megfelelő adagot, vagyis a se nem sok, se nem kevés, hanem a pont elég, pont jó mennyiséget, minőséget veszik alapul, addig amikor arról van szó, hogy most átadják magukat a kikapcsolódásnak, az ünnepnek, akkor igyekeznek – persze még mindig az arany középút megtartásával – igazán kellemes hangulatot teremteni maguk körül. Erre használják az angolból jól ismert cosy, svédül mys (ejtsd: müsz) azaz kellemes, a mysig – kényelmes, és a mysigt – hangulatos kifejezéseket.

‍

‍

Hogy a télnél maradjunk, ilyen mys helyzetek például a péntek esték, amit mindig alig várnak, a karácsonyi hangulat megteremtése az advent során, beleértve a Nobel-díj átadást is, majd a januári hétvégék, amikor mandulás-tejszínes semla süteményt sütnek. Nyáron az epres süteményekkel ünnepelt nyári napforduló a Szent Iván-éj, a rákfesztivál vagy az évszak végén az áfonyaszedés. Minden időszaknak megvan a maga hagyománya, ami ahogy itt nálunk Magyarországon változik, úgy ott Svédországban is. A svédek amúgy is fogékonyak az újra, például szeretik a nemzetközi konyhát."

‍

Borító fotón: Stockholm, SergiyN / Adobe Stock

Belső fotók: Lagom Neked