Északi hangulat

Magyar lány olasz szívvel Norvégiában

“Itt mindennek az alapja a kölcsönös bizalom egymás iránt”

10 perc

Eredeti szakmája televíziós újságíró, amiben több mint 14 évet töltött el. Aztán ahogy az lenni szokott az ilyen stresszes munkák esetében, neki is sikerült kiégnie. Hisz a változás és a váltás erejében, így nem félt belevágni egy barista tanfolyamba Budapesten, ahol az ország egyik legjobb baristájától tanult meg mindent a jó kávéról. Jelenleg Oslóban él, párjával együtt a kávé világában dolgozik, néhány hónapja saját kávézót is nyitottak. Szabó Csillával a saját vállalkozás nehézségeiről, a norvég főváros látnivalóiról és kávézóiról beszélgettünk.

Szabó Csilla

- 2020 október végén érkeztem a hűvös Norvégiába. Hatalmas váltás volt ez nekem a mediterrán olasz lét után. Párom, Bálint, aki szintén magyar, már több mint 9 éve dolgozik itt. Norvégia előtt majdnem 2 évet éltünk Olaszországban, Toszkánában. Mindenki, aki kicsit jobban ismer, tudja, hogy nekem a második otthonom Olaszország. Sokszor jártam Toszkánában, volt, hogy nyelvtanfolyamra mentem, volt, hogy fél évre dolgozni, vagy csak úgy felfedezni. Amikor a párommal elhatároztuk 2019-ben, hogy melegebb éghajlatra költözünk és Toszkána felé vettük az irányt, azzal a céllal mentünk, hogy nyitunk egy kis kávézót egy helyes kis olasz városkában. Több hónapig 2-3 hetente költöztünk egyik helyről a másikra, hogy megtaláljuk az ideális helyszínt. Aztán jöttek a dolgos hétköznapok, kötelező dokumentumok, engedélyek beszerzése, üzletvezetői tanfolyam, és mire végül minden készen állt, jött a Covid. Miután 2 teljes hónapot voltunk bezárva a tengerparti kis lakásunkba, éreztük, hogy kifutunk az időből, így meghoztuk a döntést, nem maradhatunk tovább. Családot szeretnénk, amit biztos alapokra helyezve akartunk felépíteni. 

- Miért pont Norvégia?

- Adott volt, hiszen a párom 2012-ben itt kezdett új életet. Amikor ő anno kiválasztotta Norvégiát, szempont volt, hogy ne legyen Európai Uniós tagország, illetve, hogy lehessen jól keresni. (Akkoriban a dél-európai országok elég rossz gazdasági állapotban voltak. Görögország csődben, Spanyolországban nagyon magas munkanélküliség, ezért nem lehetett tudni, mi lesz az eurózóna jövője. Biztonságosabbnak tűnt egy Unión kívüli ország.) Amikor beütött a Covid, nem is volt kérdés, hogy Olaszországból ide költözünk vissza, hiszen Bálintnak itt már voltak kiépített kapcsolatai és helyismerete. Nem kellett teljesen nulláról újrakezdeni. 5 hónappal ezelőtt kaptunk egy lehetőséget, hogy megvalósítsuk az álmunkat, saját kávézót nyithassunk. Igaz, hogy nem Toszkánában, hanem a hideg Norvégiában, de belevágtunk. Sajnos a dolog nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így hamarosan be is fogunk zárni. Nem kudarcként éljük meg, hanem sikerként, hiszen kipróbálhattuk magunkat egy saját vállalkozásban, tudjuk mi a menete egy kávézó felépítésének, vagyis mi csak profitáltunk ebből. Nem kizárt, hogy a jövőben a belvárosban folytatjuk.

- Milyen okai vannak annak, hogy nem jött be Oslóban a kávézó? Mit nem lehetett előre látni? Covid helyzet vagy a helyszín, vagy valami kulturális dolog, vagy csak nehéz újat bevezetni?

- Ha bármit nyitsz bárhol, akkor az első és legeslegfontosabb szempont a lokáció, vagyis, hogy hol nyitod a helyet. Ez szinte 60 százalékban eldönti, hogy sikeres lesz-e a hely vagy sem. A mi esetünkben egy klasszikus irodaházról van szó, mindenféle cégekkel tele. Mivel ezen a helyen előttünk több mint egy évig nem működött kávézó, üresen állt, ezért a legtöbb iroda megoldotta magának, hogy legyen mit innia az alkalmazottaknak, vagyis vettek ilyen-olyan automata kávégépeket, amiből jön valamilyen kávé. Eddigi tapasztalatom azt mondatja velem, hogy a norvégoknak nem igazán van igényük a magas, jó minőségű kávéra. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kivételek. Vannak helyek Oslo belvárosában, ahol igazán jó minőségű specialty kávét ihatsz és szinte mindig tele vannak. Vagyis van egy réteg, akik szeretik és keresik is a minőségi kávét. Sajnos egy irodaház nem ilyen. A norvég kávéfogyasztásra jellemző, hogy leginkább az úgynevezett filter kávét isszák, nem az espresso alapú italokat. Filter kávéból pedig nagyon sokat isznak, fejenként akár 1 litert is naponta. Tehát a konklúzió az, hogy a hely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vevőkör nem azt kereste, amit én kínáltam, vagyis nem volt igény a jó minőségű specialty kávéra. 

- Egy új vállalkozás indítása Norvégiában hosszadalmas és bonyolult folyamat vagy viszonylag egyszerűen és gyorsan ment?

- Az ügyintézést csak a koronavírus miatt kialakult helyzet nehezítette meg, egyébként elmondhatom, hogy sokkal egyszerűbb itt elindítani egy vállalkozást, mint otthon. Olaszországi tapasztalatom van még vállalkozás indításban, hát az maga a bürokratikus útvesztő, amiből nincsen kiút (millió hivatal, millió engedély, rengeteg pénzért). Itt Norvégiában ez sokkal egyszerűbb, mert az az általános hozzáállás, hogy minden gördülékenyen menjen. Itt mindennek az alapja a kölcsönös bizalom egymás iránt. Senki nem feltételezi, hogy valaki meg akarná kerülni a vonatkozó szabályokat, hiszen miért tenné, ha azok betartása pofon egyszerű. Nincsenek szükségtelen ellenőrzések, csak akkor van, ha valami baj történik. Alapvetően könnyű volt a céget is megalapítanunk, mert Bálintnak volt már egy működő cége, így ő mindenben képben volt. Az eszközeink nagy része, a kávégép, az őrlő már megvolt, csak olyan apróságokat kellett beszereznünk, mint a csészék Hollandiából (Loveramics, imádom), vagy a menütábla a világ másik feléről. Miután minden készen állt, csak egy pár órás online ügyintézés volt hátra, amit az adóhatóság és az élelmiszerfelügyelet felé kellett megtennünk. Norvégiában tényleg szinte mindent el lehet intézni online. Ezért is könnyebb, gyorsabb minden. 

- A nyelvtanulás hogyan történt nálatok? Mennyire megy most a norvég?

- Nekem nehezen megy, bár már többször elkezdtem, elvégeztem 2 online nyelvtanfolyamot is, amikor van időm és motivációm, akkor Duolingoval is igyekszem gyarapítani a tudásomat. Szinte minden norvég beszél angolul, nagyon magas szinten. Már a 3 évesek is tudnak angolul kommunikálni. Az idősebb, vidéken élő emberekre ez nem jellemző. A párom elég jól beszél norvégul, neki volt ideje felszedni a nyelvet az évek során. Azt biztos, hogy nagyon más, mint az általunk megszokott angol, német, francia vagy akár az olasz. 

- Mesélj Oslóról. Mit érdemes mindenképpen megnézni, ha arra járunk? Milyen kávézókat ajánlanál? 

- Oslo egy nagyon izgalmas, modern város. Én nagyon szeretem, bár kicsit túlzsúfolt olykor. Több mint 600 ezren élnek itt. Oslo építészete rendkívül érdekes, formabontó stílus uralkodik. Az egyik legismertebb, ikonikus épülete az Oslo Operaház. A norvég kultúra egyik szimbóluma, a tervezők nem titkolt célja volt a monumentális hatás. Ez egyébként is jellemző az északi épületekre. Idén június 11-én nyílik majd meg az új Nemzeti Múzeum, ami Skandinávia legnagyobb kiállítótere és a világ 5. legnagyobb múzeuma lesz. Májustól ott fogok dolgozni baristaként a kávézóban. Aztán ott van még a Királyi Palota, az Akershus Erőd, a Vigeland Szoborpark. Az én egyik kedvenc tengerparti városrészem Aker Brygge, amit egy elhagyott hajógyár és kikötő köré építettek. Építészetében keveredik a régi és az új, nagyon sok étterem és üzlet várja a turistákat, de számos lakóházat is építettek a területre. Az egész nagyon exkluzív. Oslónak van egy régi városrésze is, ahol színes faházak uralják a városképet, itt sétálva egy időutazáson vehetünk részt. 

Személyes tapasztalatom és véleményem, hogy Oslo csurig van kávézókkal. Akár a megtelt táblát is ki lehetne tenni. Vannak átlagos és átlagon aluli kávézóláncok sok-sok üzlettel, ők inkább olyanok, mint a McDonald’s, csak kávét árulnak. Nagyon sokan járnak ezekre a helyekre (sajnos). Aztán persze vannak a jobb minőséget kínáló helyek, ahol különlegesebb kávékat lehet inni. A különleges alatt azt értem, hogy világos pörkölést, V60-at, Aeropresst. Több kedvencem is van, az egyik a Tim Wendelboe. 15 éve van jelen az oslói kávézók világában, de bátran mondhatom, hogy Európa szerte ismert a neve és híres a kávéja. Ha valaki turistaként jön Oslóba és szereti a kávét, akkor tutira iszik itt egy Aeropresst. Saját kávéültetvénye van Kolumbiában, ahol ő maga dolgozik és felügyeli a termesztést, hogy tényleg kiváló minőségű zöldkávé teremjen. 

Nagyon jó kávéja van a Supreme Roastworksnek is, nekik Aker Bryggen van a Porsche-val közös szalon-kávézójuk, eléggé nem mindennapi élmény ott kávét inni. Baristaként elég sok helyet kipróbálok, szinte minden hétvégén program, hogy felfedezünk egy-egy új helyet, megkóstoljuk a kávéjukat. Ikonius és szintén nagyon híres hely a Fuglen Oslo, nekik két helyük is van a városban, az egyik saját pörkölővel egybeépített hely. A Fuglen egyediségét az adja, hogy a '70-es évek óta ugyanúgy néz ki, az akkori bútorokkal rendezték be a helyet. Oslo után nyitottak egy kávézót Japánban, ott elkezdtek pörkölni is, ők voltak az elsők, akik ott bevitték a köztudatba a skandináv kávézási stílust. Aztán a népszerűség meghozta a sikert, így elkezdtek Oslóban is pörkölni. Náluk rendszeresen vannak zenei programok, jazz estek, koncertek, kiállítások. 

Mindenkinek ajánlom, hogy aki teheti, utazzon el Norvégiába. Oslo és környéke nem ugyanazt az élményt nyújtja, mint Bergen vagy Stavanger, az a "másik oldala" az országnak. Északról nem is beszélve. Norvégia hatalmas. Ha valaki a klasszikus, google által találatként feldobott norvég fjordokat szeretné látni, akkor ne Osloba jöjjön, hanem inkább az ország dél-nyugati részére, Ålesund környékére utazzon. Felsorolni most hosszú lenne azokat a helyeket, amiket mindenképpen érdemes meglátogatni, ezért nem is teszem. (Geirangerfjord, Trolltunga, Lofoten, Szószék-szikla, Tromsø....) Norvégia vitathatatlanul gyönyörű és nagyon csodálatos természeti adottságai vannak. Tényleg érdemes 2 évszakban is, télen és nyáron is eljönni ide, mert két teljesen különböző országot lehet így megismerni. 

Én szeretem Norvégiát, a pozitív szemléletem pedig segít abban, hogy mindig megtaláljam az adott helyzet jó oldalát. Nem állítom, hogy nem jelent kihívást a március végén leeső 20 centi hó és a több mint 4 hónapig tartó tél, de tudom, hogy miért vagyunk itt. A stabilitás megteremtéséért, a leendő családunkért. Ezzel el is árultam, hogy az itt tartózkodásunk ideje bizonytalan, de semmiképpen sem túl hosszú távú. Idővel szeretnénk visszatérni a mediterrán dolce vitaba, esetleg venni egy kis olíva ültetvény, egy kis rusztikus toszkán házikót, ahol friss pastat készíthetek a családnak és meghívhatom vacsorára az olasz barátainkat is. Amíg itt vagyunk, kihasználom a Norvégia adta számtalan lehetőséget. Sokat kirándulunk, nyáron kajakozunk, télen meg jól bekuckózunk a kandalló mellé. 

Borító fotó: A. Jedynak / Adobe Stock

Belső fotók: Szabó Csilla