MANO, a Magyar-Norvég Fórum

Iránytű magyaroknak Norvégiához

20 perc

A Magyar-Norvég Fórum munkája mindenki számára hasznos lehet, akinek bármilyen tervei vannak Norvégiával kapcsolatban, beleértve a munkavállalást, tanulást, és az utazást is. Az oldal egyik adminjával, Pál Bettinával beszélgettünk a mindennapi feladataikról, illetve bevezetésként róla és a kezdetekről.

Bettina Vácon született, 36 éves, indiai kasmíri férjével és két gyermekükkel (5 éves kislány és 9 hónapos kisfiú) Oslóban élnek. A budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett közgazdász végzettséget, majd évekig EU-s pályázatokkal foglalkozott. A főiskolán kezdett el intenzíven érdeklődni a keleti kultúrák után, 2009-ben muszlim lett. Dolgozott a budapesti Pakisztáni Nagykövetségen, az oslói Iráni Nagykövetségen, éltek Kuvaitban és Koppenhágában is.

- Mozgalmas évek. Ilyennek tervezitek a folytatást is, tehát a norvég lét átmeneti vagy szeretnétek maradni?

- Valószínűleg egy jó ideig Norvégiában maradunk. A skandináv jóléti modell, a családorientáció és természetközelség előnyeit érezni a mindennapokban. Nagyon szimpatikus az is, hogy multikulturális (legalábbis Oslo), így nagyon könnyű beilleszkedni külföldiként.

- Korábban is vallásos voltál és áttértél a muszlimra vagy a tanulmányaid során lettél nyitott rá, esetleg szükséged volt rá más miatt? Mi a mélyebb története ennek?

- Nem voltam vallásos, nem lettem megkeresztelve sem. A szüleim annak idején úgy gondolták, ha valami érdekelni fog, akkor az a saját választásom és döntésem lesz. Olvasni nagyon szerettem, vonzott az orientalizmus, Vámbéry Ármin, Germanus Gyula, Stein Aurél és Baktay Ervin könyveit nagy lelkesedéssel olvastam. Germanus Gyula élete során felvette az iszlám vallást, a Nobel-díjas Tagore meghívására pedig Kalkuttába utazott, ahol egy egyetem iszlámtörténeti tanszékének megszervezését kapta feladatául, és első professzora is lett. 2009 környékén a Magyar Iszlám Közösség szervezett egy Germanus Gyula kiállítást, ahova elmentem, és ahol megismertem a szervezet alapítóját és elnökét, Dr. Mihálffy Balázst. Vallásközi párbeszédeket, nyílt előadásokat tartott a mecsetben, amin bárki részt vehetett. Kis, családias hangulat volt, ahol ateisták, zsidók, keresztények, krisna tudatúak és muszlimok beszélgettek, miközben ettek-ittak. Nagyon sokat tanultam tőle, időközben jóbarátok lettünk, és együtt dolgozunk egy non-profit intézményben, ami az iszlám jogrendet adaptálja a jelenkorhoz (EU Fatwa Council for Halal Transactions). Nagyon különleges vallás, igazi csoporthoz való tartozás érzését adja, nagyon könnyű új ismeretségeket szerezni általa. Ennek köszönhetően kaptam meg a budapesti Pakisztáni Nagykövetségen egy állást, ahol még többet tanulhattam a vallás és kultúra keverékéről.

*A fotón Pál Bettina, a Magyar-Norvég Fórum egyik adminja*

- Muszlimként milyen Oslóban? Minden adott ahhoz, hogy gyakoroljátok a vallást? Mit jelent ez számodra belülről és külsőségekben, például ruházatban?

- Oslóban a legnagyobb a külföldiek aránya, így itt semmilyen akadálya nincs a vallás gyakorlásának. Több mecset is működik a városban, ahol pénteki imákat, hétvégi iskolákat szerveznek, és a nagyobb ünnepeken összejöveteleket rendeznek. Az iszlám vallás különlegessége, hogy igazából nincsen szükség hozzá semmire. A keresztény vallástól eltérően itt nincsen papság, a lélekben és a szívben lévő dolgok sokkal jobban számítanak, mint a külsőségek. Norvégiában fejkendőt hordok (ez évek alatt alakult csak ki, azt hiszem 2013 óta, mióta a követségen dolgoztam), de európai ruhát. Ha Kasmírban vagyunk a férjem családjánál, ott keleti stílusú ruhákat viselek inkább. A férjem és én is azt a fajta klasszikus iszlámot képviseljük, ami szeretetre épül és egyáltalán nem szélsőséges. Szélsőségeknek egyik vallásban sincs helye. Belső dolgok: ha tehetem, imádkozom, magyar nyelven olvasom a Koránt és értelmezését (Mihálffy Balázs fordítását), évente böjtölök, igyekszem közösségi munkát végezni (ezért is szeretem a Magyar-Norvég Fórumot, mert itt lehetőség van segíteni másoknak). Külsőségek: fejkendő, nem festem a körmömet, nincs műszempillám, nem viselek erős sminket (szerintem Norvégiában amúgy sem sokan), nem veszünk fel lakáshitelt (a kamat tiltott), nem eszünk disznóhúst, nem iszunk alkoholt és nem dohányzunk.

‍

- Milyen nyelven beszéltek otthon? Így, hogy te magyar vagy, a férjed indiai, de Norvégiában éltek?

- Angol nyelvet használunk, az a legerősebb közös nyelv. ‍

- A magyar családod hogyan fogadta, hogy muszlim lettél? Amikor Magyarországon vagy, ugyanúgy viseled a fejkendőt? Bármennyire is a Föld negyedének békés hitéről van szól, sokan félnek még a témától is. Benne élve milyen tapasztalataid vannak?‍

- A közeli családtagok viszonylag jól fogadták, ott a legnagyobb probléma az volt, hogy elfogadják, másképp szeretnék étkezni. A távolabbi családtagok közül volt egy-két klasszikus sztereotíp vélemény, hogy agymosott vagyok, ilyet normális ember nem csinál, de azt gondolom, idővel egyszerűen csak beletörődtek. A legtöbb magyarnak nincs személyes tapasztalata az iszlámmal (Angliában, ahol te élsz, és itt Norvégiában is lépten-nyomon muszlimokba botlik az ember a boltban, iskolában, buszon, bárhol, így sokkal természetesebben kezelik). Szerintem Magyarországon azért félnek tőle, mert nincs tapasztalat a multikultúráról. Ami pedig idegen, az veszélyes. A TV-ben csak az illegális migráció során tűnnek fel muszlimok, illetve mikor valamilyen terrorcselekmény történik a világban. Muszlimként Magyarországon még fontosabbnak gondoltam, hogy láthatóan (fejkendővel) muszlim legyek, és ilyen miniformában egy békés, hétköznapi iszlámot képviseljek. Ha például a villamoson átadtam a helyem, mindig megköszönték, sosem ért semmilyen komoly atrocitás, mert teljesen úgy viselkedtem, mint egy hétköznapi magyar.

- Mesélj a magyar-norvég fórumról. Mik a feladatok, mik a legfontosabb célok, kinek szól, ki csatlakozhat, mi indokolja, hogy bejegyzett szervezet legyen?

- A Magyar-Norvég Fórumot egy pakisztáni születésű magyar állampolgár srác alapította közel 6 éve, mert hiába élt Norvégiában, hiába beszélt magyarul, egyik Facebook csoport sem fogadta be a neve miatt. Én még Budapestről ismertem őt a követségről, és egy véletlen folytán találkoztunk Norvégiában (csomagszállítóként dolgozott, és épp ő kézbesített nekem valamit.) Ekkor kért meg, hogy vegyem át a csoport adminisztrációját, mert ő hazaköltözik Magyarországra a családjával. Szívesen mondtam igent, eldöntöttem, hogy szigorúan diszkriminációmentes csoport lesz, ahova bárki csatlakozhat, akit érdekel Norvégia, itt él, vagy csak nyaralást tervez. Nagyjából tudtam, hogy mik szoktak lenni a kihívások a magyaroknak, ha külföldre költöznek, és a többi adminnal eldöntöttük, hogy egy nagy tudástárat szervezünk. Admintársaim között van szociológus, nyelvész, marketinges is: Bora Éva Beatrix, Hortobágyi Krisztina, Kovács Ádám, Ősz Anita, Orbán-Kereki Renáta és Boros Judit. Véletlenek sorozataként ismertem meg őket, majd igazi barátsággá alakult ez a véletlenszerű kapcsolat. Elkezdtünk hivatalos anyagokat magyarra fordítani, ami egyfajta iránytűként szolgálhat a magyaroknak, ugyanis az a tapasztalatunk, hogy nagyon sokan valódi nyelvtudás vagy gyenge nyelvtudással vágnak bele egy költözésbe, ami rengeteg gondot és frusztrációt okozhat. Azt is észrevettük, hogy szigorú moderációra van szükség ahhoz, hogy magas minőségű platform legyen. Meglepő módon sokak élnek külföldön, akik gyűlölik minden percét, vagy valamiért a magyar kultúrát mindenek felett állónak tartják. Ezekre figyelve létrejött egy támogató közösség, ahol egy közösségi gyűjtés során több ezer koronát sikerült összegyűjteni, hogy a felhalmozott tudást átköltöztessük egy weboldalra: www.magyarnorvegforum.no

A koronavírus alatt naponta figyeltük a kormány sajtótájékoztatóit, utazási tanácsokat és segédleteket gyártottunk, ami felkeltette a Magyar Nagykövetség figyelmét is. A nagykövet asszony elismeréséről és nagyrabecsüléséről biztosított minket, nagyon örült, hogy sikerült a területileg szétszórt magyarokat tömöríteni. Hortobágyi Krisztina javaslatára picivel több mint egy éve elkezdtük a sajtófigyelést és egy heti újság szerkesztését, amiben a legfontosabb norvég híreket tesszük közzé magyar nyelven. Úgy gondoljuk, az integrációnak ez is egy fontos része, hogy tudjuk, mi történik körülöttünk egy adott országban, ahol élünk. Nagyon sokan, nagyon sokat dolgoznak a honlap tartalombővítésén, az újságon, és online TV előadások szervezésén, ezért érezzük indokoltnak, hogy szervezetté formáljuk, hogy a norvég kormány pályázatain részt vehessünk, ahol támogatásokat lehet kapni ezekre a tevékenységekre.

- Mik a magyarok legfőbb problémái Norvégiában a nyelvtudás hiányán kívül? Mivel szoktak titeket a leggyakrabban megkeresni?

- Nincs elég választék a boltokban: kisebb méretűek a boltok, sokkal kevesebb a nagy hipermarket, tényleg kisebb a választék, de az minőségi termékeket takar.

- Drágaság: sokakban él az a kép, hogy Norvégiában a fizetések magasak, az árszínvonal azonban alacsony, mint a magyar.

- Rossz a norvég konyha: más, mint a magyar :) Több a hal, kevesebb a fűszer és olaj.

- Rossz az egészségügy: itt is van várólista, de jobb a társadalom egészségügyi állapota, ami főleg időskorban mutatkozik meg látványosan. Nagyon sok az aktív, fitt nyugdíjas.

- Útdíj (bompenger).

- Gyenge az oktatás: sokkal kevésbé koncentrálnak a lexikális tudásra és magolásra, viszont több a csoportmunka, önállóságra való nevelés, kreatív feladat.

- Lenézik a külföldieket: valószínűleg azok érzik így, akik nem beszélnek idegen nyelvet, és nem tudnak integrálódni.

- Rosszul vezetnek: arra szokott panasz lenni, hogy lassabban vezetnek, aminek egyik nagy előnye, hogy jóval kevesebb a baleset. (A sebességhatárok is alacsonyabbak, mint Magyarországon.)

- Norvégia unalmas: Norvégiának kb. 5,3 millió lakosa van, területileg nagyon szétszórt. Oslóban kb. 1 millió ember lakik, így Budapesthez képest is néha kisvárosi hangulata van egy-egy oslói kerületnek. A magas lakbérek miatt sokan vidékre költöznek, így éles váltás lehet, ha valaki Budapestről egy 30-40 ezres norvég kisvárosba költözik.

‍

Ezekről a sztereotípiákról érdekes összefoglalóink vannak a honlapon. A megkeresések nagy része arról szól, hogy a szabályokat hogyan kell értelmezni az egyéni esetekben. A koronavírus járvány idején több száz megkeresést kaptunk, hogy mi szükséges a beutazáshoz, hazautazáshoz. Gyakoriak a munkajogi kérdések, a segítségkérések adminisztratív ügyeket illetően, és azoktól, akik feketemunkásként bajba kerültek.

- Mindenki, akit ismerek, északi országokban élve előnyére változik. Ti is tapasztaljátok ezt, hogy az északi kultúra mélyebb ismerete vagy az északi kultúra a mindennapokban formálja a magyar embereket, változtat a prioritásukon, életszemléletükön?

- Ez teljesen igaz. Norvégiában nagyon fontos a természet, és az ahhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek. Legtöbben szerintem ezt vesszük át, hogy sokat túrázunk, sétálunk. Lassabb életformára vált mindenki, mert nagyon ritka a túlóra, nagyon tisztelik a magánéletet és a szabadidőt. Nem kell állandóan túlteljesítenünk a munkahelyeken, hogy elismerésben részesüljünk. Nagyon jó a család-munka egyensúlya, ha végignézünk az utcán, sokkal több a mosolygós ember. A multikulturális társadalom bennünket is még nyitottabbá, elfogadóbbá tesz.

- Kinek nem való Norvégia? Milyen típusú embereknek nehéz Norvégiában beilleszkedni, új életet kezdeni?

- Aki nem szeret a természetben lenni.

- Aki a nagyvárosi, pörgős életet szereti.

- Aki gyors meggazdagodásra vágyik.

- Aki a trópusi, meleg klímát szereti.

- Aki számára a magyar gasztronómia nagyon fontos.

- Aki nem nyitott rá, hogy nyelvet tanuljon. Ez az egyik legmeghökkentőbb számunkra, hogy többek próbálkoznak csak magyar nyelvvel boldogulni. Ez az esetek 99 százalékában kudarcra van ítélve. Aki viszont magabiztos angol nyelvtudással rendelkezik, annak sok lehetősége van norvég nyelvet tanulni akár önállóan, akár támogatott képzések keretein belül is.

- Aki nem szereti a multikulturális társadalmat (más kultúra, más vallás, más etnikum, LGBTQ közösség).

- Aki a munkahelyen a szigorú hierarchiát szereti, az alá-fölé rendeltséget, és nem érzi jól magát önálló munkavégzés során.

- Aki nem szereti a szabályokat (itt nem működik a kiskapu, megoldjuk okosba, és ez sokaknak valódi nehézséget okoz).

‍

- Kik azok, akik visszaköltöznek Magyarországra vagy továbbállnak más országokba?

- Vannak olyanok, akik tudatosan jövedelemszerzési céllal érkeznek Norvégiába úgy, hogy a családtagok otthon maradnak. Ez a legnehezebb életforma, mert a megszerzett jövedelem nagy részét félre kell tenniük, így nincs lehetőségük “élvezni” Norvégiát, mert csak a munka miatt vannak itt. Általában szezonmunkások. Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy Magyarországon jobb oktatási környezetet biztosíthatnak a gyermekeknek, így miattuk költöznek haza. Van, aki egyszerűen csak máshol kap munkát és továbbáll.

Ezeken kívül pedig van egy érdekes szűk réteg, aki nem szeret itt élni, valamilyen indokkal mégsem változtat rajta, hanem folyton csak panaszkodik, hogy mennyire rossz itt. Nekik nem sikerült az integráció, folyamatosan a régi, magyar életükhöz viszonyítanak mindent, és nem nyitottak arra, hogy meglássák a nehézségeken túl a jó dolgokat. Pl. a norvég élet egy stabil, kiegyensúlyozott, családcentrikus, biztonságos és erős középosztálybeli létet eredményez (ház, egy-két autó, nyaraló, évente egy-két nyaralás). A bérekben nincs akkora különbség, mint Magyarországon, azaz egy takarító nem keres tizedannyit, mint egy mérnök. Ez azt eredményezi, hogy aki sokkal magasabb iskolai végzettséggel dolgozik, nem érzi azt, hogy sokkal jobban él, mint egy bolti eladó. Ez frusztráló lehet, pedig véleményem szerint ez biztonságérzetet ad, hogy akkor is van lehetőség tisztességes minőségű életre, ha valaki szakmunkás vagy nem diplomás. Kiegészítés: a jövedelemadó progresszív, így minél többet keres valaki, annál többet adózik. Aki luxuséletre és sok pénzre vágyik, annak adómentes országokba érdemes költöznie, pl. Emirátusok, Kuvait. Norvégia és a skandináv jóléti modell nem a meggazdagodásról szól, hanem a minőségi életről.

A norvég élet egy stabil, kiegyensúlyozott, családcentrikus, biztonságos és erős középosztálybeli létet eredményez

- Az északiak szeretik, ha az emberek maguk oldják meg a problémáikat. Ti a fórummal meddig mentek el a magyaroknak nyújtott segítségnyújtásban, mi a határ, mi az, amire már nemet mondtok, ami már túl nagy elvárás?

- A honlapunk szlogenjéhez híven iránytűként szolgálunk, abban tudunk segíteni, hogy eligazítjuk az érdeklődőket, hogy hova kell fordulni egy adott ügyben, milyen honlapon lehet részletesen olvasni a teendőkről. Ezek a kérdések inspirálták az oldalt, hogy magyar nyelvű linkeket tudjunk küldeni. Tipikus megkeresések:

- Hol lehet munkát és albérletet keresni?

- Mi a teendő az otthoni egészségügyi biztosítással?

- Hogyan lehet autót exportálni és importálni?

- Tudunk-e szakembert, nyelvtanárt, stb. ajánlani?

- Mit lehet tenni, ha átvertek a munkahelyen?

Amire nemet mondunk, az már relokációs szolgáltatás lenne, azaz hívjunk fel mi albérlet hirdetéseket, beszéljünk mi a munkaügyi hivatallal, fordítsunk le önéletrajzot, stb.

- Ilyen gyakori ez a munkahelyi átverés? Mindig mindenki azt mondja, hogy az északi élet a kölcsönös bizalmon alapul.

- Az északi élet és a társadalom is a bizalmon alapul. Feketemunka azonban itt is van, elsősorban nem-norvég munkáltatók esetében, leginkább az építőiparban. Mi kb. 10 tisztességtelen magyar vállalkozóról tudunk, akik munka reményében csábítanak ki nyelvtudás nélküli szakmunkásokat, akiket nem vagy nem megfelelően alkalmaznak, fizetnek ki. Sajnos többször tapasztaltuk, hogy néhányan nincsenek tisztában olyan alap dolgokkal, hogy szerződés nélkül nem dolgozunk, vagy olyan szerződést nem írunk alá, aminek a tartalmát nem tudjuk elolvasni. Ilyen és hasonló történetek miatt van egy segítőnk a fórumon. Müller Emese jelenleg joghallgató, aki jogi iránymutatással segíti azokat, akiknek szüksége van rá.

‍

- Mit javasolsz azoknak, akik először látogatnak Oslóba, vagy terveznek egy norvég utat, mit ne hagyjanak ki?

- Jó idő esetén sétáljanak minél többet a városban. Klassz sétákat lehet tenni a Királyi Palota, az Operaház, a Városháza, az Aker Brygge és a Majorstuen környékén. A Vigeland Park hatalmas zöldterülete és különleges szoborparkja rengeteg látogatót vonz. Séta közben érdemes beszerezni egy finom kávét és valamilyen finom péksüteményt (bolle, skolebrød, scones). Ha plusz energiára van szükség, akkor fagyizni vagy megenni egy Kvikk Lunsj szeletet. Ha rosszabb az idő, érdemes ellátogatni néhány múzeumba (Nobel, Fram, Kon-Tiki, Holmenkollen Símúzeum), akár kisgyerekekkel is, mert nagyon családbarát és interaktív módon készültek a kiállítások. Frognerseteren egy különleges magas pontja Oslónak (kedvenc helyeim egyike), ahonnan szuper kilátás nyílik a fjordra, és ahol egy több száz éves faházban próbálhatunk ki tradícionális norvég ételeket és süteményeket. Van habos kakaó és Budapest torta is. Kiegészítés: nincs rossz idő, csak rossz ruha.

‍- Amikor beszélgetünk, épp Kasmírban vagytok a férjed családjánál, ahol egészen más körülmények között élnek az emberek. Mesélj egy kicsit magáról az országról, az emberekről, illetve ha van magyar kötődés, akkor arról is.‍

- Kasmírt sokan a kasmír sállal és pulóverrel azonosítják. Valójában India, Pakisztán és Kína határánál található kb. 13 millió lakosságú régió. India és Pakisztán szétválása óta vitatott terület, így sajnos kevés turistát vonz. Ázsia Svájcaként szokták emlegetni, mert éghajlatában, domborzatában és növényvilágában nagyon hasonlít rá. Főként belföldi, indiai turisták érkeznek a völgybe, de találkoztam már pár éve egy norvég-dán turistacsoporttal is, akik hegyibiciklizni érkeztek. Történelmében és kultúrájában keveredik a buddhizmus, a hinduizmus és az iszlám. Saját nyelvük van, 2019-ig autonóm terület volt saját kormányzással, ami sajnos megszűnt. Ásványkincsekben, termőföldben és energiában gazdag, Norvégiához hasonlóan a magas hegyekből lezúduló folyók sok vízenergiát termelnek, azonban nagyon kevés marad a régióban. Sajnos emiatt az áramszolgáltatás nagyon kiszámíthatatlan. A legtöbb család alternatív energiaforrást használ, pl. generátor vagy napelem. Napi 2-3 alkalommal van áramszolgáltatás, ilyenkor gyorsan el kell indítani a mosógépet és minden elektronikai eszközt töltőre kell tenni. Nincs fűtés, ezért a telek nagyon hidegek, akár -10 vagy -15 fok is lehet. A kasmíri kollektivista társadalom, a család mint egység fontosabb, mint az egyén. Nagyon vendégszeretőek, segítőkészek és nyugodtak.

Több magyar kötődése is van a régiónak. Kasmírban járt Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél, Baktay Ervin és Germanus Gyula is a feleségével, G. Hajnóczy Rózsával. A kasmíriak között legismertebb magyar Stein Aurél, aki több évet töltött el egy 3400 méter magasan fekvő kasmíri fennsíkon (Mohand Marg), ahol egy 12. századi szanszkrit nyelven írt királykrónikát fordított le angol nyelvre. Ennek tiszteletéül egy emlékhely áll a Mohand Marg-i ponton, ahol sátorozott. A közeljövőben egy hatalmas látogatóközpontot (kb. 3 millió NOK értékű) terveznek építeni, ami emléket állít Stein munkásságának, aki kiválóan beszélt kasmíriul is. A nehézségekkel együtt nagyon szeretek néha kikapcsolni az európai kultúrából. Sokat segít, hogy elfogadóbb és nyitottabb legyek más kultúrák iránt. Talán ennek is köszönhető, hogy Norvégiába könnyen beilleszkedtünk.

‍MAGYAR-NORVÉG FÓRUM: Iránytű Norvégiához‍

A Magyar-Norvég Fórum Facebook csoport több mint 5 éve alakult, hogy egy közös platformot biztosítson mindenkinek, akit érdekel az ország, a kultúra, és minden, ami Norvégiához köthető. Az évek alatt felgyülemlett tudásanyagot összegyűjtöttük és rendszereztük egy önálló honlapon, hogy bárki hozzáférhessen. A leírásokban hasznos információk találhatók a kiköltözéshez, munkakereséshez, olvashatnak az érdeklődők a kultúráról, érdekességekről, hírességekről. Lehet ötleteket gyűjteni nyelvtanuláshoz, programokhoz és kirándulóhelyekhez.

A heti magazinunkban a legfontosabb norvég hírek közül válogatjuk ki a legérdekesebbeket, amit nemcsak a honlapon, hanem a Magyar-Norvég Hírek oldalon és mobil applikációnkon ‍is olvashatnak az érdeklődők. A honlapot az Instagram oldalunk képei díszítik, ahol magyar fotósok szebbnél szebb fényképei látható.

Honlap: https://www.magyarnorvegforum.no