Június 20-ával indul a Midsommar hét, a svédek egyik legjelentősebb ünnepének hete, a pénteki Nyárközép ünnepre készülődés jegyében. A június 24-ei dátum nem véletlenül esik egybe Keresztelő Szent János születésének főünnepével. Az egyház a korábbi pogány napforduló ünnepét keresztényesítette. A megelőző éjszakát Magyarországon is Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának hívják, és a történészek a legpogányabb ünnepnek tartják. Ilyenkor a legrövidebbek az éjszakák, ami mindig is mágikus jelentéssel bírt, a sötétség és a fény szimbolikusan jelképezte az elmúlást és az újjászületést. A csillagászati nyár kezdete minden kultúrában fontos időpont, a svédeknél kicsit fontosabb.

A mi májusfánk eredetéhez hasonló története van a svédek majstångjának, a nyírfaágakkal, levelekkel, virágokkal borított rúdnak, aminek a tetején a legtöbb régióban keresztet alkotnak, két végét koszorúkkal zárják le. E körül (béka)táncolnak a sokszor helyi népviseletbe öltözött virágkoszorús ünneplők. Ha éjjel a párnád alá teszel 7 különböző virágot a koszorúdból, megálmodod, ki lesz a férjed. Turistáknak a vidéket, különösen Dalarnát és Bohuslänt érdemes ilyenkor célozni, ha szeretnék élőben látni ezt a hatalmas őrületet, és persze kóstolni a pazar lakomát a rusztikus epertortával. A svédek tudnak bulizni, aki ismeri őket, ezt biztosan alátámasztja, ilyenkor különösen.

‍

‍

Kattintsatok egy rövid videóért a tudnivalókról:

‍

Olvassatok a Svéd otthon blogon arról, hogy mennyi a valóságtartalma a Midsommar (Fehér éjszakák) című filmnek:

‍Midsommar - hihetetlen és bizarr svéd legendák

‍

‍

Borító fotó: bildfokus

Belső fotók: Adobe Stock