.svg){kind=small}
Ø - Északi kultúrára specializálódott új magyar könyvkiadó
“Egy icipici réteg kiadó vagyunk, minden könyvünket gyerekünkként szeretünk”
2010 óta magyar nyelven is lényegesen több skandináv irodalmi alkotás olvasható, ami nagyban köszönhető maguknak az északi országoknak, amik komolyan veszik műveik külföldi népszerűsítését, a fordítások támogatását, és persze mostanság a nemzetközi streaming platformoknak is, ahol sorra jönnek ki eredeti nyelven az északi filmek és sorozatok. A Skandináv Ház Alapítványból és az Észak folyóiratból már jól ismert minőségi színvonallal idén a könyvpiacon is megjelent Veress Dávid és csapata, akik az Ø könyvkiadóval hoznak el klasszikus és kortárs prózát és lírát, a későbbiekben gyerekkönyveket, verses köteteket, krimiket, művészeti albumokat, tudományos és ismeretterjesztő műveket.
- Hogyan választjátok ki a "gyerekeket"? Mik azok a szempontok, amik fontosak nektek?
- Majdhogynem átláthatatlanul sok skandináv könyv van és jelenik meg, de amennyire lehet, igyekszünk tájékozódni. És mindig van egy 50 tételes katalógusban mondjuk 2-3, amiről első ránézésre tudjuk, hogy nekünk való (lenne). Aztán vannak régi kedvenceink, van, amit valamelyik barátunk írt (de ettől függetlenül is kitűnő), és vannak klasszikusok, amiknek az elérhetővé tételét szinte kötelességünknek érezzük. Bármiről is legyen szó, a minőség a legfontosabb, és hogy értéket közvetítsen.
- Mit jelent számotokra a minőség és az érték? Hol húzod meg a vonalat?
- Nehéz lenne egy szépirodalmi mű értékét vagy irodalmi minőségét objektíven meghatározni, hiszen kitűnő ízlésű irodalomkritikusok is gondolhatnak egészen mást ugyanarról a regényről, de abban bizonyára egyet tudnak érteni, hogy az adott írás műfajtól függetlenül igényes-e vagy csak össze van csapva. És az igényesség talán már önmagában érték. Egy recepteskönyv esetében egyértelműbb a helyzet; ha van stílusa a szerzőnek, világosan követhetőek a receptek, szépek a képek és jól van tördelve az anyag, a szakácskönyv jó. Minőség alatt viszont leginkább a fordítás és a kiadvány kialakításának gondosságát értem. Egyébként, ahogy a Libri könyvesboltok kirakata is emlékeztet: minden könyv hozzánk tesz valamit. Ha ez a többlet építő, jó, hogy van az a könyv. Tehát értékes. Most már csak az a kérdés, hogy ezek közül kinek mi tetszik.
- Az eddigiek alapján már borítóról is felismerhetők lesznek a könyveitek. Tartani fogjátok ezt a fehér alapon minimál grafikát a sárga kiadó logóval? Kinek a tervei?
- Arculat szinten is sorozatokban gondolkodunk, szóval erről a visszafogott fekete-fehér-sárgáról lehet majd messziről felismerni a szépirodalmi sorozatunkat. Terv szerint egységes lesz még a pop (szórakoztató irodalom), a tudományos és a sagasorozat, de lesznek egyedi gyöngyszemek is, például a grafikusművész Lénárt Ivett és a biológus Korsós Attila műalkotása, az Élet a sarkifény alatt. Egyébként én élem ki magamat ezekben a borítókban.
- Egy izlandi szerző könyvénél jobban számít, hogy ki fordította, mint más nyelveknél? Nemcsak a fordító személyiségére gondolok, hanem magára a nyelvre, ami konzervatív, az új kifejezéseket is a régiekre építve alkotja.
- Igazából ha valamire van szép magyar szavunk, illik azt használni, akármilyen nyelvről is fordítsunk. Viszont egyáltalán nem mindegy a fordító stílusa, mert csak az ideák világában létezik olyan, aki képes magát teljesen levetkőzve a szerző bőrébe bújni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy fordítás ne lehetne akár „jobb" is az eredetinél. Mindenesetre én sose lennék képes jól visszaadni egy izlandi romantikus regényt.
- A Válasz Helga levelére a te fordításod. Mi volt benne a legnagyobb kihívás? Illetve mondj néhány szót arról is, hogy neked milyen izlandi kötődésed van, miért tanultad meg ezt a nyelvet.
- Na, Bergsveinn Birgisson viszont az én emberem. Ugyanolyan múltban ragadt ő is. Remélem, nem bántottam meg. Csak annyi baj van, hogy közben zseniális szerző, aki szeret több száz éve le nem írt szavakat használni bonyolult szerkezetekben, amik valahogyan mégis kristálytiszták. Magamról annyit, hogy olyan fémként születtem, aminek Skandinávia a mágnese, Izlandra pedig igazából az óészaki mitológia és a sagák vittek. Ezekkel foglalkozom kutatóként is.
- Mennyi magyar olvasóra számítotok így, hogy szeptemberben megjelenik a könyvből készült film, ami már az előzetes alapján is hozni fog mindent, amit egy izlandi filmtől várunk?
- Reményeim szerint ki fog apadni – az egyébként egyáltalán nem gazdag – raktár.
- Meg fognak jelenni ebookban, Kindle-re, bármilyen más verzióban a könyveitek?
- Ha vészesen fogytában lesznek a testet öltött könyvek, azonnal kijönnek ebookban, sőt, hangoskönyvben is.
- A magyar terjesztők mennyire lelkesek, amikor egy kisebb réteget célzó könyvvel kerestitek meg őket? Számítotok-e rájuk egyáltalán, vagy a saját bejáratott útvonalaitokon keresztül akarjátok elérni az olvasóitokat?
- A nagy terjesztők hatalmas haszonkulccsal dolgozó bizományosi rendszerben működnek, szóval ők lényegében csak nyerni tudnak. Néhány független könyvesbolttal viszont szeretnénk összekapaszkodni. Egyébként szerintünk jobb helyen van a bevétel a többnyire méltatlan helyzetben lévő alkotóknál, arról nem is beszélve, hogy valamiből ki is kell hozni a soron következő könyvünket. És ez egyre nehezebb lesz.
- Könyvbloggereknek küldtök könyveket?
- Nagyon szeretjük őket, és küldünk is annak könyvet, aki kéri, már ha magunktól nem jutna eszünkbe. De csak most indult a kiadó, szóval még hírének kell menni.
- Várhatók Magyarországra a szerzőitek?
- Feltétlenül. Idén ősszel többen is jöttek volna, de sajnos közbeszólt az élet. Azért az egykori szexi svéd lektor és kedves barátunk, Måns Wadensjö ellátogat majd a könyvbemutatójára a Margóra. Ha valakit érdekel, hogy hogy működik Svédországban egy szülészet, ott a helye!
„Az Ø Kiadó, nevéhez hűen (ejtése: ő, dánul sziget), egyre nagyobb tért foglaló skandináv sziget szeretne lenni Magyarországon, tele szép kiadású skandináv irodalommal.”
Bergsveinn Birgisson - Válasz Helga levelére
Történetében Bjarni, a már idős izlandi gazda elkezdi felkapargatni a régi sebeket, és válaszol egykori szeretője évtizedekkel korábban írt levelére. Keresetlenül őszinte válaszában végigveszi élete örömeit és fájdalmait, magyarázatot próbálva találni arra, hogy minden vágya ellenére miért választotta a szerelem és a modern város helyett elhidegült feleségét és a még hidegebb, évszázadok óta változatlan vidéki életet.
Bergsveinn Birgisson kísértetiesen gyönyörű, költői merengése a természetről, emberi kapcsolatokról és döntéseink következményeiről nem felejthető könnyen. A kisregényből színdarab és film is készült.
KATTINTS A LINKRE, ITT MEGVEHETED A KÖNYVET!
(Bergsveinn Birgisson korábban más kiadónál magyarul megjelent könyvei: A fekete viking és az Elevenélet-patak)
Bergsveinn Birgisson 1971-ben született izlandi szerző, Reykjavíkban él. Tanulmányait az Izlandi Egyetemen, az Oslói Egyetemen és a Bergeni Egyetemen végezte, majd 2008-ban az UiB-n szerzett PhD fokozatot a költészetről szóló disszertációjával. Korábban ismeretterjesztő írásokat publikált, majd 1992-től megjelent három verseskötete, négy regénye és egy doktori értekezése. A Válasz Helga levelére című regényét 2012-ben az Északi Tanács irodalmi díjára jelölték, A fekete viking című regényét pedig a legjobb norvég non-fictionnek járó Brageprisen díjra. Írásaira jellemző, hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezik történetei helyszíneiről és páratlanul hű a skandináv történelemhez.
Nézd meg a könyvből készült film előzetesét - megjelenés 2022. szeptember 2.
Einar Már Guðmundsson - A mindenség angyalai
Kevés regény áll közelebb az izlandiak szívéhez A mindenség angyalainál, amelyben a skizofrénné lett Páll maga beszéli el élettörténetét a születése előtti éjszakától kezdve egészen tragikus haláláig – költőien, megrázóan, és mégis nagyszerű humorral. Az 50-es évek falusias Reykjavíkja, az álmokkal, reményekkel és alkohollal tüzelt 60-as évek, majd az elmegyógyintézet és a pszichés betegek zárt világa örvényként ragadja magával az olvasót.
A számos díjjal kitüntetett, harmincnál is több nyelven megjelent és világszerte elismerő kritikákat kapó műből színdarab és ugyancsak sokdíjas film is készült.
Einar Már Guðmundsson A mindenség angyalaival a bátyjának állított emléket.
Olvasd el itt Veress Dávid írását a szerzőről és a könyvről (1749.hu)
KATTINTS A LINKRE, ITT MEGVEHETED A KÖNYVVET!
Einar Már Guðmundsson 1954-ben született világhírű izlandi író/költő/forgatókönyvíró. Az Izlandi Egyetem összehasonlító irodalom és történelem szakán végzett, majd 6 évig a Koppenhágai Egyetem összehasonlító irodalom tanszékén tanult. Műveit több mint 30 nyelvre lefordították és számos irodalmi díjjal jutalmazták, a Természet gyermekei című, Friðrik Þór Friðrikssonnal közösen írt forgatókönyvét Oscar-díjra jelölték. Írásainak visszatérő elemei az álmok, az északi fény és az esős napok Reykjavíkban, miközben kibontakozik Izland elmúlt 100 évének története, a nehéz sorsú társadalmi rétegek problémái, költészettel, realizmussal és sok humorral. Reykjavíkban él, nős, öt gyermeke van.
Nézd meg a könyvből készült, 2000-ben megjelent film előzetesét
KAPCSOLÓDÓ INTERJÚK
"Ellenárban úszunk" - Beszélgetés Veress Dáviddal és Veress Katával az induló Ø kiadóról (1749.hu)
Borító fotók: Syda Production és Halfpoint - Adobe Stock
