Édes északi karácsonyok

A legnépszerűbb ünnepi desszertek

4 perc

Skandináv rizspuding

Cukorral, vajjal és fahéjjal több északi országban is őszi/téli desszert vagy meleg reggeli (Instán valószínűleg megtaláljátok baconnel, kolbásszal és borsóval is főételként). Sok családnak megvan a maga recepje vagy ehhez fűződő hagyománya. Például az ünnepi vacsora során felszolgált risengrynsgrøt tálkák vagy poharak egyikében egyetlen szem mandula van elrejtve, ha épp a tiédben, nyersz egy marcipán malacot, vagy kapsz egy játékos feladatot, esetleg garantált, hogy jövőre megtalálod a párodat. Pont úgy készül, mint az egyszerű magyar rizspuding, ízlés szerint akár vaníliával vagy kardamommal fűszerezve. A norvégok 35 százaléka legalább négyszer eszik rizspudingot decemberben. Hogy a manók hányszor, azt nem tudni, mindenesetre sok család gondol rájuk szenteste az ajtó elé tett rizspudinggal, hogy ne okozzanak galibát az ünnepek alatt, és hogy a másnapra üres tálkákkal bizonyítsák létezésüket a kicsiknek. Puding, ha desszertként gondolunk rá vagy ünnepi julenisser tányéron tálaljuk (mint itt a fotón), kása, ha reggelizzük a szokásos tálkáinkból, de aligha lehet elkerülni az év vége felé. Svédországban is fontos étel, az 1300-as évektől vannak feljegyzések róla. Egész évben fogyasztják, de ilyenkor különösen, a julbord (karácsonyi büfé/svédasztal) része szinte mindenhol. A risalamande egy francia alapokon született hagyományos dán desszert, amit a 19. század óta a karácsonyi ebédnél szolgálnak fel, szintén rizspuding. Annyiban más, hogy tejszínhabbal és aprított mandulával keverik, illetve meggyszósszal tálalják. A finneknél mindkét variáció népszerű, de ők többnyire áfonya szósszal fogyasztják vagy apróra vágott narancsot kevernek bele.

Lussekatt, a sáfrányos északi péksütemény

Ahogy a megosztott tartalmakból látjátok, északon jóval korábban kezdődik a karácsonyi készülődés (és decemberben az ünneplés is), mint Magyaroszágon. Péksütemények közül egy sáfrányos-mazsolás kelt tészta jelenti az év végét, amit tradicionálisan december 13-ára, Szent Lúcia napjára készítenek el, kevésbé hagyományosan ősztől mindenhol megtaláljátok. A Luca-napi lussekatt felismerhetősége a formázásában rejlik, ami egy fordított "S" betű, a hagyomány szerint macska (katt) vagy konty, aminek a becsavart végeit egy-egy mazsola szemmel zárják le. Esetleg két ilyen formát keresztben egymásra fektetve sütnek ki. A sáfrány a Crocus sativus fűszerként használt bibéje, máig a legdrágább fűszer a világon, a történelem során voltak időszakok, amikor az aranynál is értékesebb volt. Többek között ezért ünnepi étel. Amikor nem házilag készül, szinte biztos, hogy jóval kevesebb sáfránnyal és több ételfestékkel érik el a jellegzetes sárga színét. Ez az első világháborús sáfrányhiány óta teljesen elfogadott, bár a legenda szerint eredeti fűszerre van szükség, hogy az intenzív illata és élénk sárga színe távol tartsa a macska alakban megjelenő ördögöt.

‍

Æbleskiver, a dán "palacsintagolyó"

Decemberben a dánok is egy sor tradicionális ételt készítenek el, mindennapra juthatna egy új recept. A legnépszerűbb desszertek közül most a világszerte leghíresebb æbleskiver-t emeljük ki, aminek az elkészítéséhez speciális sütőre van szükség (de egy tarkedli sütő is megteszi.) Kicsit megtévesztő lehet, hogy szó szerinti fordításban alma szeleteket jelent maga az édesség, miközben nincs az eredeti receptben alma. Valahol a palacsinta és a fánk között képzeljétek el az ízét és az állagát. Gömb alakban puha, könnyű tészta, ami egy hagyományosan 7 bemélyedéses, öntött vasból készült serpenyőben sül barnára. A már 300 éve is ismert sütőformák elődei (állítólag!) a harcból hazatérő vikingek össze-vissza horpadt pajzsai voltak, tűz fölött azokon készültek el az első palacsintagolyók. Először a gömbök egyik oldala sül meg, majd megfordítva őket lehet beléjük töltelékeket tenni vagy csak feltölteni további masszával, amíg elérjük a gömb alakot. Instán látjátok, milyen módszerekkel teszik ezt a gyakorlott dánok, illetve azt is, hogy az eredeti receptben is vannak eltérések. A helyi vendégszeretet szimbólumát tradicionálisan délutáni kávézáshoz vagy esti gløgg-höz hármasával tálalják, porcukor és málnaszósz a leggyakoribb rajta/mellette. A házi mindig sokkal finomabb.

*Fotó: Rasmus Gundorff Saederup / Unsplash*

‍

Joulutorttu, a finn karácsonyi csillag

A finnek ünnepi csillaga (szélforgója) a joulutorttu, egy leveles tésztából könnyen és gyorsan elkészíthető, általában aszalt szilvalekváros, porcukros péksütemény. A töltelék lehet másféle is, lehet a ráhajtogatott tészta alá és fölé is tenni sütés előtt, lehet vékonyabb-vastagabb, lehet másféle formákat is hajtogatni... tehát végtelen a lehetőség. A leveles tészta jó, a lekvár jó, mi baj történhet?

‍

Mézeskalács(házak), a borsos ősöktől

Ha találkoztatok már a mézeskalács északi neveivel pepparkakor, pepparkaka, pepperkaker, piparkakku talán bennetek is felmerült a kérdés, hogy miért pepper, azaz bors? Eredetileg fehér színű és sokkal fűszeresebb, inkább borsos keksz volt, amiről azt gondolták, meggyógyítja a betegségeket, elűzi a depressziót, és még szexuális stimulánsként is remekül működik. Nem csoda, hogy ilyen népszerű lett. Egész évben kapható, de karácsonykor a szokásosnál szebbre formázzák és ünnepibbre díszítik. A sokféle forma közül a Magyarországon nem jellemző, leginkább termékenységet szimbolizáló malac alakú pepparkaksgris-t nézzétek meg.

‍

Julmust, a svéd karácsonyi üdítő

Két ital van, ami nélkül nincs karácsony Svédországban. Egyik a meleg glögg (ami a többi északi országban is népszerű), másik a hideg julmust, ami teljesen svéd "találmány", és több mint 50 millió liter fogy belőle ezekben a hetekben. Míg a glögg alapja általában bor vagy más szeszes ital (bővebben írtunk róla az őszi dekorok blog posztban), addig a julmust üdítő ital, amit 1910-ben fejlesztettek ki a sör alkoholmentes alternatívájaként. A szirup a mai napig ugyanott készül, ezt vásárolják meg a különböző gyártók, akik aztán ebből készítik el a maguk változatát. Így történhet meg az, hogy két különböző márkájú julmust nem egyforma ízű. Télen az Ikeában is megtaláljátok mindkét italt Vintersaga márkanév alatt. Itt egy hosszabb interjú, amiben a Julmust című könyv szerzője mesél erről a különleges italról, amiből minden karácsonykor többet adnak el Svédországban, mint a Coca-Colából.