.svg){kind=small}
SVÉDORSZÁG - Glad Påsk
Az északiak húsvéti szokásai sok ponton hasonlítanak a miénkhez, de vannak olyanok is, amik felénk ismeretlenek. Ilyen például Svédországban és Finnország svéd ajkú részein a húsvéti boszorkányok (jelmezbe öltözött gyerekek) házról házra járása édességért, pont mint az angolszász országokban Halloweenkor. A húsvéti boszorkányok (påskkärring) története arról a napról származik, amikor Júdás elárulta Jézust. Azt hitték, ezen a napon gonosz szabadult a világra, beleértve a boszorkányokat is, akik seprűjükön Blåkullába, egy legendás szigetre repültek, ahol az ördög az udvarában fogadta őket. A svédek ilyenkor tüzet, máglyát gyújtanak vagy tűzijátékkal ünnepelve riasztják el őket.
Vallási eredete ellenére a húsvét többnyire világi ünnep Svédországban, a tavasz beköszöntét jelzi, amit a városiak is szívesen töltenek vidéken. Ilyenkor összejönnek a családjukkal, hogy tojásfestéssel, mindenféle húsvéti dekoráció készítéssel és hagyományos ételekkel ünnepeljenek. A 19. század előtt meglehetősen szegényes volt a húsvéti asztal a kemény tél után, ma gazdagon, svédasztalos módon terítenek, többek között tojásos ételeket, szendvicstortát, húsgombócot, burgonyát (Janssons Frestelse), bárányhúst, heringet, lazacot, illetve mostanában vegán ételeket is vagy a tradicionális ételek vegán verzióját. Ilyenkor is népszerű ital a karácsonykor már bemutatott Julmust.
A húsvéti nyuszi egy húsvéti kakas Svédországban. A húsvéti kakasok hozzák a húsvéti tojásokat (paskägg).
Csokitorta, kardamomos muffin, áfonyás parfé, semla és sok más desszert mellett a svédek húsvétkor is szeretnek “pick&mix” (plockgodis) cukorkákat válogatni a boltokban, ilyenkor dekoratív papírzacskóba vagy újrafelhasználható papírtojásokba. Egyesek klasszikus húsvéti motívumokat tartalmaznak nyulakkal, csirkékkel, tanyasi jelenetekkel, míg mások modernebbek.
Az 1800-as évek vége óta a påskfjädrar/påskris, azaz a húsvéti tollak/ágak a karácsonyfa húsvéti megfelelője, gyakori látvány ilyenkor a svéd otthonokban. Többnyire hosszú, elegáns nyírfaágakból készül csokorszerű elrendezésben, feldíszítve tavaszi színekkel, tollakkal, csipkékkel. Ahogy látjátok ebből a néhány fotóból is, Svédországban a húsvét legalább olyan látványos és nagyszabású ünnep, mint a karácsony.
NORVÉGIA - God påske
Narancs, csoki, hó és krimi. A húsvét Norvégiában az egyik leghosszabb hivatalos ünnep a világon, csütörtöktől hétfőig gyakorlatilag leáll a hétköznapi élet, az emberek felmennek a hegyekbe síelni, vagy csak úgy pihenni a hétvégi házaikba. A helyi mondás szerint a norvégok síléccel a lábukon születnek, így ilyenkor valóban csordultig telnek a havas hegyoldalak. A Norvég Vöröskereszt összeállított néhány szabályt ezekre a napokra, amit mindenkinek be kell tartania, olyan bölcsességekkel, mint hogy “Soha ne indulj el otthonról anélkül, hogy tudatnád valakivel, merre tartasz” vagy hogy “Nem szégyen visszafordulni”. A norvég tévé húsvét előtt rövidfilm sorozatokkal emlékezteti az embereket arra, milyen kockázattal jár, ha figyelmen kívül hagyják ezeket az irányelveket. Ugyancsak veszélyeket rejt az az új “szokás” a norvég fiatalok részéről, amikor áthajtanak Svédországba, Strömstadba olcsón alkoholt vásárolni, aztán száguldozni és bulizni. Tavaly több mint 15 ezer norvég vett részt ezen a “húsvéti invázión”.
Mások templomi szertartásokra járnak vagy krimiket olvasnak ezeken a napokon (påskekrimmen). Krimimániájukat, ami 1923 húsvétján kezdődött Nordahl Grieg “Bergenstoget plyndret i natt” című könyvével, a köztévé és rádió is kielégíti ilyenkor filmmaratonokkal, detektív regényekkel, nyomozós játékokkal. A krimiírók ilyenkorra időzítik az új megjelenéseiket, de még a húsvéti tej doboza is egy családbarát bűnügyet rejt, amit a reggeliző asztalnál próbálnak megfejteni.
A norvég húsvét a hagyományok és a vallás keveréke, ahol minden a tyúkról és a tojásról szól. A tojás az új életet jelenti, mint sok országban, a tyúk pedig a termékenység ősi szimbóluma. A húsvéti nyuszi nem túl norvég szereplő. A nyírfa gallyak, a színes tojások és tollak, a tavaszi virágok főleg sárga színben dominálnak, a húsvéti témájú termékek is főleg sárga csomagolásúak, ahogy a gyertyák és a szalvéták is. Bár nincs “kötelező” fogás, a rakfisk (egy tejföllel megkent, hagymával megszórt, rendkívül erős szagú, pisztrángból készült, akár egy évig is erjesztett halétel), a bárány (Isten báránya), a burgonya és rengeteg tojás a jellemző (pl. eggerøre). A Norvégiában húsvétkor felszolgált bárány nagy részét külföldről importálják, vagy az előző évi hozam fagyasztottját készítik el. A hosszú és sötét tél miatt a juhok vemhességi ideje késik, így a bárányok többsége nem elég nagy ahhoz, hogy húsvétra időben levágják. A Rennesøyben és Kvitsøyben legelő bárányok egyedi ízükről ismertek.
Ami szokatlan az északi asztalon, az a citrusfélék (narancs, mandarin, klementin), gyökere a húsvétra hazaérkező kereskedelmi hajók idejéből származik. A legtöbb norvég az ünnepi hét alatt legalább 4 ilyen gyümölcsöt eszik, magában vagy húsokkal, tortának elkészítve. Italuk a húsvéti sör, ami sokkal népszerűbb, mint a téli verziója. Ebben az évszakban a legkelendőbb csokoládé az 1937 óta létező ikonikus Kvikk Lunsj, amiből a norvégok átlagosan 9 db-ot esznek évente, ebből 3-at húsvétkor. Bontás után első ránézésre KitKatnek tűnik, de minden igazi norvég azonnal érzi a különbséget.
FINNORSZÁG - Hyvää pääsiäistä!
Húsvét előtti vasárnapon a kis boszorkányok Finnországban is kopogtatnak az emberek ajtaján, és felajánlják, hogy édességért cserébe megáldják otthonukat. Színes, régi ruhákba öltöznek, szeplőkkel festik tele az arcukat, krepp papírral és színes tollakkal díszített fűzfavesszőket visznek magukkal, amiket áldásként ajánlanak fel a gonosz szellemek elűzésére. Azt mondják, “Virvon, varvon, tuoreeks terveeks, tulevaks vuodeks; vitsa sulle, palkka mulle”, ami azt jelenti, hogy "Friss, egészséges jövő évet kívánok; egy gallyat neked, egy csemegét nekem!" Ezután édességgel, aprópénzzel vagy apró csokitojással jutalmazzák őket. A fűz az egyetlen növény, ami húsvétkor virágzik, a pálmák északi megfelelőjének tartják, amit Jézus Jeruzsálembe lépésekor tettek elé. Sok finn a mai napig vágja a fűzfa gallyait, és a tavasz jeleként vázába helyezi őket. Díszítésüket mindig a gyerekekre bízzák. A családok szívesen fogyasztanak pashát/paskhát ilyenkor, ami egy édesített sajtból/túróból, tojásból és tejszínből készült cukros-vajas, rendkívül energiadús desszert. Mandulát, mazsolát, kandírozott gyümölcsöt és fahéjat használnak a fűszerezésére. Általában az összetevőket lekerekített piramis öntőformába teszik és vallási motívumokkal díszítik. A húsvét a finnországi ortodox keresztények legfontosabb ünnepe, de a túlnyomórészt evangélikus-lutheránus egyház tagjai számára is ünnep.
A hazájában is megosztó a hagyományos finn mämmi, amit a 13. századtól nagypéntekre készítenek el. Nem olyan szép, mint egy ünnepi fonott kalács vagy egy hot cross bun, de azért csúnyának nem mondanám, a fotót nézve is szinte érezzük a szánkban a sűrű csokoládékrémet. Hát ez az, ez nem csoki! A mämmi egy rozsmalátás-keserűnaracs héjas desszert, ami a norvég brunosthoz vagy a brit marmite-hoz hasonlóan imádom vagy gyűlölöm étel. Tradicionálisan nyírfakéreg tálcán tálalják. Nem nehéz elkészíteni, de ilyentájt már készen is kapható mindenhol a legkisebbtől a legnagyobb családi méretig. Egyedi állaga valahol a zabkása és a puding között van, íze pedig egy édesebb rozskenyérhez hasonlítható. A finn kulináris kultúra alapjáról van szó, mindenképpen meg kell kóstolni, ha arra jártok, lesz, ami lesz. Tejjel, tejszínnel, porcukorral, fagyival vagy vaníliaszósszal tálalják, miután 3-4 napot állt a hűtőben. Svédországban is készítik, ott memmának hívják. Hashajtó tulajdonsága miatt, tökéletes a húsvét előtti megtisztuláshoz is.
Az ünnep közeledtével elterjedt dekoráció a cserépben növesztett fű. A gyerekek izgatottan figyelik az apró hajtásokat, ami húsvétra elég nagy lesz ahhoz, hogy jól mutassanak benne a tojások, csibék, nyuszik, illetve a sárga tavaszi virágok, mint például a nárcisz. Sok ősi hagyomány még mindig a húsvéthoz tartozik Finnországban, de némelyikük már rég feledésbe merült. És ez nem rossz dolog. Például réges-régen Ostrobothnián nagypénteken megkorbácsolták a gyerekeket, hogy emlékezzenek Jézus szenvedésére. A máglyagyújtás hagyománya nyomokban még mindig él. Úgy tartják, hogy a szikrák és a füst megakadályozzák, hogy a gonoszok ártsanak az embereknek, így minél nagyobb a füst és szikra, annál jobb.
A finn húsvéti ételek természetesen nem csak desszertek. Egyes finn családok számára a bárány ritka csemege, de húsvétkor hagyományosan a vacsoraasztal királya. A báránysültet mentás zselével vagy szósszal tálalják. A finn húsvéthoz is sokféle formában hozzátartoznak a tojások – főtt tojást reggeliznek, csokoládé tojást kapnak desszertnek, a színes húsvéti tojásokat pedig dekorációnak festik a gyerekek. Akárcsak a norvégok, a finnek is szívesen töltik a 4 napos hétvégét a természetben, az élet teljesen leáll itt is, gondoljatok erre, ha húsvét körül terveztek északra utazni.
HÚSVÉTI DEKOR ÖTLETEK
Hamarosan folytatjuk a dán, az izlandi és a feröer-szigeteki húsvéti szokásokkal egy második részben, addig is néhány dekorációs ötlet az ünnepi készülődéshez:
És a borító fotó még egyszer. Olyan szép ez a kép, lássuk egyben is.
Fotók: Adobe Stock
